Kiberbiztonság közérthetően

Hogyan kerül egy magyar középvállalat célkeresztbe egy digitális támadás során? Miért nem a technológia, hanem az ember a leggyengébb láncszem? Hogyan lehet kiberbiztonságot építeni már egy 30 fős cégnél is?

A Heftner Group alapítója, Heftner Zoltán több mint 20 éve foglalkozik kibervédelemmel, és az interjúban közérthetően, esettanulmányokkal és gyakorlatias tanácsokkal mutatja meg, miért vált a kiberbiztonság stratégiai vezetői kérdéssé.
Hamar Donát kérdezi arról, hogyan változtak meg a támadások, milyen szerepe van a céges kultúrának, és mit tehet bárki – akár IT-s háttér nélkül is – a cége adatainak megvédéséért.

Míg sokan még mindig „lehetőségként” gondolnak rá, a támadás ma már inkább „valószínűség”. A kérdés nem az, hogy célpont lesz-e egy cég, hanem az, hogy mikor.

Zoltán szerint a hazai kis- és középvállalatok döntő többsége túl sokáig halogatja a védekezést, és akkor reagál, amikor már kár keletkezett – legyen szó adatszivárgásról, zsarolóvírusról vagy csalásról.

A legtöbb behatolás nem technikai trükkön múlik. Egy jól megírt e-mail, egy hamis belépőoldal, vagy egy megszokásból engedélyezett hozzáférés – és a támadó máris belül van.

Zoltán hangsúlyozza, hogy a munkatársak edukációja nélkül nincs valódi védelem. A „ne kattints rá” típusú szabályok már nem elegendőek. A cél, hogy a munkavállalók felismerjék a fenyegetést, és legyen merszük jelezni is.

A legtöbb cégvezető, ha biztonságról kérdezik, ezt válaszolja: „Van tűzfalunk.” Ez persze jó kiindulás, de nem válasz a mai fenyegetésekre. A legtöbb célzott vagy automatizált támadás megkerüli a hálózati védelmet, és inkább a felhasználó figyelmetlenségére épít.

A modern védelem rétegzett: hozzáférés-kezelés, jelszavak, biztonsági mentések, munkavállalói tudatosság és szabályozott folyamatok együttese ad védelmet.

A cyber fraud (vagyis az ügyvezető nevében történő megtévesztő utasítások) ma már a leggyakoribb támadástípusok közé tartozik. Zoltán szerint épp ezért a vezető nem csak célpont, hanem védelmi láncszem is.

Példát kell mutatni abban, hogy betartja a szabályokat, többfaktoros azonosítást használ, vagy nem utal el pénzt egy gyanús e-mailre. Ha a kollégák azt látják, hogy „felül” is komolyan veszik a biztonságot, ők is követik.

Sokan még mindig úgy érzik, a kibervédelem luxus, amit csak a nagyok engedhetnek meg maguknak. Ez azonban hibás hozzáállás. Egy kis cég is sokat tehet – és sokkal gyorsabban is reagálhat, mint egy multi.

Heftner Zoltán szerint a legfontosabb a tudatosság és az első lépések megtétele:

• használjon mindenki erős, különböző jelszót,
  
  
• legyen szabályozva, ki fér hozzá milyen rendszerhez,
  
  
• készüljön mentési protokoll, és legyen letesztelve,
  
  

vezessenek be alap biztonsági oktatást.